A vadas mártásnak nem túl jó a híre manapság. A rosszabb vendéglőkben maradék-temetőnek használják, ami elnyeli a tegnapi húslevest és a maradék húst. Amit az iskolai menzákon vadasként adnak, azzal egy életre elveszik az ember kedvét még a hasonló fogásoktól is. De sajnos sok helyen a családokban is valami utánzat készül. Egy ismerős pedagógus 15 év menzai vadas után állította, hogy ki nem állhatja ez az ételt. Azután egyszer az erőltetésre megkóstolta az igazit, és elkerekedett a szeme, hogy ez ilyen?
Van néhány szabály, amit be kell tartani egy jó vadashoz. Ne készítsük maradék húslevesből (bár a lét felhazsnálhatjuk), vagy húslevesből kivett zöldségből. Ne használjuk fel hozzá a maradék húst sem. Ne tálaljuk tésztával, a vadashoz krumpligombóc, krumplifánk, vagy zsemlegombóc illik. A mártásnak egyszerre kell zöldségesnek, savanyúnak és édesnek is lenni. Érezni kell benne a mustár ízét is. Marhából készítsük, a vadhús talán még jobb, ne próbálkozzunk más hússal. Csak így kapunk egy összetett, páratlanul gazdag ízvilágot.
Vadas marha