Ahogy telnek az évek, egyre jobban szeretem az Ischlert, magyarosan Islert. A világ egyik legegyszerűbb édessége, de mégis, mostanában egymás után több rosszat is ettem. Ezért úgy döntöttem, itt az ideje, hogy én is megpróbálkozzam vele.

A sütemény nevét egy városról kapta. Bad Ischl Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. A fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban, és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték.

A süteményt először Richard Kurth, a Zauner cukrászda mestercukrásza készítette a császár tiszteletére még az 1850-es években. A cukrászda ma is működik, és természetesen Ischler is kapható. (Vajon nálunk a Gerbaud-ban miért nem kapható zserbó szelet?)

Az eredeti recept kicsit más, mint amit mi megszoktunk. Az egyszerűbb változat csoki krémmel van töltve. Létezik az ünnepi, karácsonyi változat, ebbe lekvár kerül, és kávé ízű a máz rajta. Nálunk a kettő keveréke a népszerű a lekvárral töltött, és csokival bevon.

Az eredeti receptek ribizkelekvárt írnak, de gyakorlatilag bármilyen lekvárral finom: málna, eper, barack, szilva. Igazán a savanykásabb lekvár illik hozzá. Díszítésre fél diót vagy mandulát, pisztácia-darabokat használnak, dió-, mogyoró-, vagy kókuszreszelékkel hintik meg, vagy éppen csak a a csokival húznak rá vonal vagy rácsmintát.

Én most egy egyszerű receptet próbáltam ki:

Ischler

Hozzávalók:
10 dkg porcukor
20 dkg vaj
30 dkg liszt
10 dkg finomra tört dió
1 kk. fahéj

Tölteléknek:
tetszőleges lekvár

A bevonáshoz:
étcsokoládé

Elkészítés:
A hozzávalókat gyúrjuk össze alaposan. Tegyük be egy fél órára a hűtőbe. Lisztezett deszkán nyújtsuk ki 3- milliméter vastagságúra és 7-8 centiméteres szaggatóval vágjunk ki köröket.

200 fokra melegített sütőben kb. 5-10 percet süssük. Nem kell megbarnulnia, maradjon szép világos. Hűtsük ki, két korongot ragasszunk össze lekvárral, majd vonjuk be csokival. Kedvünk szerint díszítsük, én most rusztikusan meghúztam késpengével.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tizennyolcezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már? 

Toochee blog:  A világ legnagyobb máglyája

Napi videó:   A rajongók jobban csinálják

Napi fotó:  Mexcaltitan De Uribe, Mexikó

(via zauer, wikipedia)