Tegyünk már egy kis rendet az elnevezések között! Mi a lekvár, melyik a dzsem, és hogy kerül ide az íz?  Teljes a kavar a nevek körül: hogy mindegyik a lekvárt jelenti, vagy van más eltérés is? A vélemények szerteágazóak, mindenki hisz valamiben az állaga, sűrűsége, darabossága, vagy éppen édessége alapján próbálja megkülönböztetni. A kutatás végeredménye vegyes: gyakorlatilag mindenkinek igaza van!

Induljunk el a kályhától, kezdjük a legelején. A lekvár olyan sűrű pép, amely a gyümölcs cukorral vagy cukor nélkül történő főzése által jön létre. Főleg szilvából és sárgabarackból készítik a hagyományos házilekvárt, amely tipikusan kelet-közép-európai étel.

A lekvár nevet egészen az 1350-es évekig vissza lehet vezetni. A szó a középkori orvosok által használt latin alactuarium (később, magyarosodva: liktárium) kifejezésből származik, amely azt a mézes szirupot jelentette, amelybe az önmagukban rossz ízű gyógyszereket belekeverték, hogy könnyebb legyen bevenni őket

Cukor nélkül elsősorban a szilvát, a szőlőt és a cseresznyét főzik, míg a többi gyümölcs főzése során olyan arányban cukrozzák, amennyi a mag nélküli, nyers gyümölcs súlya. A cukornak nem csak az édesítésben, hanem a tartósításban is szerepe van.

A kész (házi)lekvárt a felfőzés után lezárt befőttesüvegben „dunszt”-ba teszik, vagyis különféle, másra nem használt textíliával letakarják, illetve körbeveszik, és így hagyják lassan kihűlni.

A lekvár keménysége szintén egyéni ízlés kérdése, van, aki folyósabban szereti, van, aki keményebben. A különbség annyi, hogy mennyi ideig főztük. Ha nem fedeles üvegben, hanem celofánnal lefedve rakjuk el, a lekvár tovább szikkad. Sosem fogom elfelejteni nagyanyám harmincéves szilvalekvárjait, amelyek olyan kemények voltak, hogy elgörbült a kés, ha megpróbáltunk kivágni belőle egy darabot. Egyszerűbb volt az üveget letörni róla, és felszeletelni.

Vagyis az állaga alapján nem lehet különbséget tenni. De akkor mi a dzsem? Az is lekvár, csak másképp készül. A nyugat- és észak-európai eredetű dzsem abban különbözik a lekvártól, hogy gyümölcsdarabokat tartalmaz, és nem olyan homogén mint a lekvár. A dzsemet főzés nélkül is lehet készíteni. A lekvár 100% gyümölcs (+cukor), míg a dzsem nem feltétlenül.

A különbséget egy anyag jelentheti, ez a pektin. Ez felel a zselésedésért. A gyümölcsben található, ami gyümölcsfajtánként eltérő, és függ az érettségi foktól is. Minél több pektin található egy adott gyümölcsben, annál keményebb lesz a belőle készített lekvár.

Azonban nem csak a gyümölcsben lévő pektint lehet használni, hanem vehetjük külső forrásból is. Ha ezt belekeverjük a hígabb lekvárba, rögtön sűrűbb lesz. És ezért lehet darabos a dzsem, mert a gyümölcsöt csak felforraljuk, az nem esik szét, szép darabos lesz. Ekkor keverjük bele a pektint, és már mehet is bele az üvegbe. Így nem csak darabosabb lesz, de sokkal jobban megőrzi a friss gyümölcs ízét.

Rögtön a dzsem mellé kell sorolni az ízt is. Ezt valaki úgy határozta meg, mint ami nem gyümölcsből, hanem  gyümölcsléből készül pektin hozzáadásával.

Régen az emberek még maguk főzték a pektint, almafélék héját, magházát, rossz gyümölcs ép darabjait felhasználva. Elsősorban almából és birsalmából főzték, mert ezekben sok pektin van, és az íze sem annyira domináns. Ma már készen is megvehetjük a pektint a boltokban, dzsemfix és hasonló nevek alatt. Ez sem rosszabb, mint az általunk főzött, már nagyanyáink is sokszor a patikában vették meg.

Még egy utolsó érdekesség. Bár régen csak gyümölcsből készült, egyre gyakrabban bukkan fel zöldségekből készült lekvár és dzsem is. Különösen finom lehet egy jól megválasztott gyümölcs/zöldség páros.

Végül is teljesen mindegy, hogy minek nevezzük, és hogyan készül, Csak az a lényeg, amikor rákenjük a kalácsra, vagy belecsavarjuk a palacsintába, akkor már a gondolattól össze fusson a szánkban a nyál.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel tizenhétezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már? 

Mai blog:   Hihetetlen 14 éves képmanipulátor

Napi videó:   Ilyet még nem hallottál: röhögő kakas

Napi fotó:  Éjszakai vulkánkitörés villámokkal

(via wikipedia)