A kínai fogásokban leginkább azt szeretem, hogy a zöldségek roppanósak maradnak. Ebben a receptben is a wokban történő pirítást alkalmazom, de a kínai fűszerezést helyett, inkább a friss, őszi alapanyagokat helyeztem előtérbe. Wok helyett használhatunk serpenyőt is, lényeg a magas hőfok és a gyorsaság.

Őszi csirke wokban

Amikor külföldön járok, mindig igyekszem helyi alapanyagokat is hazahozni. Azonban nem árt odafigyelni, remek példa erre a "mad honey", amire kitűnő magyar név a kergeméz.

Ez a recept kicsit több mint egy egyszerű almatorta. Átmenet a magyar és az amerikai pite között, a töltelék állaga teltebb, gazdagabb ízekben, és mindezek ellenére nem bonyolult az elkészítése.

Diós almatorta

Hozzávalók:

Tésztához:
25 dkg liszt
10 dkg cukor
12,5 dkg margarin
1 tojás
1/2 csomag sütőpor
1 evőkanál reszelt citromhéj

Töltelékhez:
1 kg tisztított reszelt alma
5 evőkanál cukor
1 kávéskanál fahéj
1 csomag vaníliás pudingpor
2 dl víz

zsír
zsemlemorzsa
méz

Elkészítés:
A tésztához valókat összedolgozzuk. Az almát a cukorral, a fahéjjal, és a víz felével megpároljuk. A pudingport elkeverjük a maradék vízzel. A tésztát kinyújtjuk, és egy zsírozott sütőtálba terítjük, belenyomkodjuk. Megszórjuk zsemlemorzsával. A pudingot elkeverjük a párolt almával, és a tésztára terítjük. A tetejét megszórjuk tört dióval, és kissé belenyomkodjuk az almába. A tetejét megcsorgatjuk mézzel. Kis lángon kb. 20 percig sütjük.

 Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a Szem-Szájnak Facebook közösséghez, vagy csatlakozz a több mint huszonhatezer főt számláló közösségéhez a Toochee rajongói klubhoz, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már? 

Toochee blog:    A Fehér-templom

Napi videó:   Ha jön a cápa

Napi fotó:  Utolsó nyárvégi napozás

Macskaőrség:  Milo és Csontásó

A nepáli gurung törzs még ma is úgy gyűjti a mézet, ahogy őseink tették több ezer évvel ezelőtt. Megdézsmálni a világ legnagyobb méheinek óriás telepeit nem kis bátorság.

Mézvadászat, vagy mézbetakarítás, így nevezik a lépesméz begyűjtését a vadméhek telepeiből. Ez az egyik legősibb ismert tevékenység, nyolcezer éves barlangrajzokon is megörökítették. A természeti népek még ma is így gyűjtik a mézet.

A nepáli gurung törzs gyüjtői a függőleges sziklafalak réseiben otthonra találó vadméhek telepeit dézsmálják meg.

A mezzaluna, vagyis fűszervágó a kések páriája. Dupla felálló nyele miatt valahogy sehol nincs helye: a késtartóba nem fér bel, a fiókban sehogy sem lehet normálisan elrakni.