Hétvégén szüreti főzőverseny volt szűkebb hazámban. Bográcsos ételekkel lehetett indulni. Én erre az alkalomra kitaláltam egy receptet. Az ízek és az alapanyag a közép-amerikai konyhát idézik, ezért a kecsua-tál nevet adtam neki. Egyszerre van benne édes, csípős és savanyú, puhább és ropogósabb falat.
Az ötlet arany oklevelet ért. A recept egy kisebb bográcsra való mennyiség.
Kecsua-tál
Bográcsolásnál általában leragadunk a leveseknél és pörkölteknél, a legtöbben ennél tovább nem lépnek a kerti főzés során. Pedig más hagyományos ételeket is el lehet készíteni. Egyik kedvencem a bográcsban sült székelykáposzta, amely a bográcsban elkészítve teljesen más karaktert kap. A folyamatos párolgás miatt a főzés végére elveszti minden levét, és egy szárazabb, de nagyon finom ételt kapunk. Érdemes megpróbálkozni vele, nem bonyolult. 
Bográcsban sült székelykáposzta
Munkám egyik része, hogy másként látom a világot, mint mások. Időnként, mint író. Máskor, mint tudományos szerkesztő. Egyébként, mint érdeklődő ember.
Szem-szájnak
A főzés nem nyűg, hanem szórakozás. Nem tehetség kell, csak egy kis bátorság, hogy megpróbáld.
További blogjaim:
Toochee blogzin |
Macskaőrség